Miért nem jön ki az izzadságfolt?

Fehér, fehér, sárga - kijött, kijött, nem jött ki. Ez bizony az izzadság-folt. Amíg új a ruha, úgy tűnik, jól kimosható. De idővel, hiába mossuk, a folt sárgul és mosásra sem jön ki. Ismerős? Tudod miért van ez?

Az izzadság nem csak vízből áll, hanem az emberi szervezetben jelenlévő ásványi anyagokat, nyomelemeket is tartalmaz. Ráadásul két mirigy termeli, egészen más összetétellel, más kémhatással (egyik savas, másik lúgos). Az izzadság, a testzsír is rátapad a ruhára, ráadásul az izzadásgátló dezodor is. Ezek egymással is reakcióba léphetnek és a mosószerrel is. A vége pedig a “vagy kijön vagy nem”, “vagy sárgul vagy nem”. Ráadásul, ha klóros fehérítővel kezeled vagy gépben szárítod, akkor erősödik a sárga folt. Ha megszárítod vagy így levasalod, még rögzítetted is. 

Nem kell vegyésznek lenni, hogy ki tudd szedni a foltot, de oda kell figyelni. Sajnos, ha már besárgult, akkor ez azt jelenti, hogy olyan kémiai reakciók történtek, amiket már egy professzionális tisztító sem tud visszafordítani. Ezért ha izzadós vagy, célszerű újkorától professzionális tisztítóba vinni.

Megkérdeztük Kutasi Csaba igazságügyi szakértőt, mit tehetünk az izzadságfoltok ellen?

Az izzadásgátlók segítenek csökkenteni az izzadás mértékét, de esetenként hozzájárulhatnak a elszíneződésekhez is. Az izzadmány reakcióba léphet az izzadásgátló dezodorokban található összetevőkkel, például a cirkóniummal és az alumíniummal. Fontos, hogy klóros hatóanyagú szerrel ne kezeljük az izzadság okozta foltot, mert a klór reakcióba léphet a verejtékben lévő fehérjékkel és így sötétebbé teheti a foltot.

A fehér termékeken megjelenő izzadságfoltok eltávolításának hatásos módja lehet a fehérje kezelésére kifejlesztett olyan folyékony mosószer használata, amely pl. peroxidsó hozzátéttel rendelkezik. Hígítás nélkül kell a foltra felvinni és állni hagyni állni kb. 30 percig mosás előtt. Amennyiben színes ruházaton jelenik meg a foltosodás, úgy akkor kerülhet erre sor, ha a kezelési jelképsor második jelképe belülről vonalkázott háromszög. Ennek hiányában nem lehet a sajátos mosószert bevetni. 

Az említett verejtékösszetevők anyagok a gépi szárítás és/ vagy a vasalás hőjének hatására oxidálódhatnak, e-miatt is sárgulnak a foltok. 

Sajnálatos módon nem minden esetben szüntethetők meg a kellemetlen elváltozások.

A textilgyártás és textil tisztítás egy szakma. Érdekelnek a rejtélyei? 

Az emberi szervezet fizikai hőszabályozása elvezetéses hőleadással, áramlásos hőveszteséggel, elektromágneses hőkisugárzással és párologtatással valósul meg. Utóbbi fokozott módja az izzadás, erre akkor kerül sor, ha az általános hőleadási folyamatok már nem biztosítanak hatékony védelmet a túlzott felmelegedés ellen. A verejtékezéssel járó folyadékvesztés nemcsak a szervezet hőleadásában vesz részt, fontos szerepe van méregtelenítésben és a salakanyagok eltávolításban is.

Az izzadmányt két mirigy termeli. Az ekrin verejtékmirigyek a vérplazmából választják ki a savas kémhatású verejtéket, amelyek nyílásai bőrön mindenütt jelen vannak. Az apokrin verejtékmirigyek lúgos kémhatású váladéka csak a test egyes részein képződik (ezért kell lúgos és savas közegben egyaránt elvégezni az izzadságállósági textilvizsgálatot ún. műverítékkel). 

Az izzadság - az emberi testet érő igénybevétel intenzitásától függően eltérő mennyiségben - tartalmaz vizet, tejsav-sót, karbamidot, aminosavat és ásványi anyagokat (ezeken kívül nyomelemek is előfordulnak pl. cink, réz, vas, króm, nikkel és ólom).

Verejtékezéskor ezek az összetevők és a testzsír mind a ruházatra kerül. Ahogy említettük az izzadásgátlók segítenek csökkenteni az izzadás mértékét, de esetenként hozzájárulhatnak a elszíneződésekhez is. Az izzadmány reakcióba léphet az izzadásgátló dezodorokban található összetevőkkel, például a cirkóniummal és az alumíniummal. 

Az alumínium-cirkónium-klórhidrát az izzadásgátló szerek egyik összetevője, amely összehúzza a verejtékcsatornák nyílásait, így csökkentve az izzadást (elterjedtek az alumíniummentes kozmetikumok is).

Ezenkívül a klóros hatóanyagú szerek (pl. fehérítő) reakcióba léphetnek a verejtékben lévő fehérjékkel és így sötétebbé tehetik a foltot. Hasonlóan további reakciót indíthat el az említett verejtékösszetevők anyagoknál a gépi szárítás és/ vagy a vasalás magas hőmérséklete. Ennek hatására oxidálódhatnak, e-miatt is sárgulnak a foltok. 

Kutasi Csaba - textilvegyész, üzemmérnök, igazságügyi szakértő és szakíró

- Évtizedeken át dolgozott a hazai textiliparban vezetői és minőségirányítási pozíciókban.

- Oktatóként és jegyzetíróként is jelentős munkát végez, a szakmai utánpótlás képzésének elkötelezett támogatója.

- A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület aktív tagja 1969 óta, munkáját több szakmai kitüntetéssel ismerték el – köztük az MTESZ Emlékéremmel.