Sokan tartanak attól, hogy a gyapjút nem érheti víz – de vajon igaz ez?
Ha megázik a birka, “tönkremegy”? Gyapjú tartalmú kabátban nem lehet kimenni az esőre? Ha leiszod a gyapjú öltönyödet, dobhatod is ki? Ugye, hogy nem! Sőt, a mai modern háztartási gépeken is van gyapjú program. A gyapjút is mossák, mielőtt feldolgozzák. A gyapjú kalap is úgy készül, hogy a gyapjút vízben áztatják, formára feszítik és ott rögzítik. A gyapjút a víz nem teszi tönkre. De a helytelen kezelés, igen.
Ha mosható, akkor mi teszi tönkre a gyapjút?
Ennek megválaszolásához meg kell értenünk a gyapjú szálak szerkezetét és alkotóelemeit.
Állati eredetű természetes anyagról van szó, a hajszálakhoz hasonló ún. keratinfehérjéből épül fel. Ha szappannal mosunk hajat, kemény, színtelen és száraz lesz, ráadásul jobban gubancolódik utána. Ugyanez történik, ha a gyapjút sima mosószerben mossuk. A szappan is és a legtöbb mosószer is ugyanis lúgos kémhatású, ami a haj és gyapjú pikkelyeit kinyitja, szárítja. A samponok és gyapjú mosószerek viszont savas kémhatásúak, megőrizve a szálak pikkelyeinek épségét.
A másik ellensége a gyapjúnak az erős dörzsölés, ekkor jön létre az ún. filcesedés. A gyapjú szálak pikkelyes felülete egymásba akad, a szálak összekapcsolódnak és egy kemény, rugalmatlan szövet jön létre (ez a filc, pl. tipikusan a kalap ilyen). A mosógépek gyapjú programjai csak nagyon minimális mechanikai hatást jelentenek, alig forog a dob, sokáig csak ázik a ruhadarab. Ez igaz akkor is, ha kézzel mossuk! Azt ugye tudod, hogy a kézi mosás nem kíméletes, ha dörzsöljük, esetleg mint nagyanyáink sulykoljuk, vagy erős csavarással távolítjuk el a vizet, az nagyon jelentős “mechanika” a textil számára, a gyapjút tönkre is teheti!
A harmadik amire figyelni kell, az a hőmérséklet. Hasonlóan a hajszárításhoz, a túl magas hőmérséklet kemény, sprőd szálakat eredményezhet.
Hogyan kezeljük helyesen a gyapjút?
A legtöbb gyapjú terméket lehet mosni és vegytisztítani is. Kivétel ez alól a nem feldolgozott, azaz nyers gyapjú, pl. nyersgyapjú töltetű paplanhuzatot nem lehet vízben tisztítani.
Mindenképpen speciális, kifejezetten gyapjú termékre szánt mosószert használjunk. Háztartási mosógépbe csak akkor tegyük, ha ezt a kezelési jelképsor engedi, valamint van a mosógépünkön gyapjú program. Ha kézzel mossuk, akkor is csak hideg vízben, enyhén nyomkodva-áztatva, de semmiképpen sem dörzsölve, se csavarva. Mint egy hímes tojással, úgy kell bánni vele, hogy ne filcesedjen, nyúljon. A hideg az tényleg hideg vizet jelent, még csak nem is kézmeleget. A gyapjú tisztításhoz 25-30 fokos víz a javasolt, ez a kézmeleg (36 fok) víznél hidegebb!
A gyapjú ruhadarabot fektetve szárítsuk, lógatva könnyen megnyúlik és elveszti formáját. Célszerű egy jó nedvszívó felületre helyezni (pl. törölköző) és finoman formára húzni. A gyapjú szövetből készült zakót, kabátot viszont jobb, ha professzionális tisztítóra bízzuk, ezeket háztartási keretek között formára húzva szárítani nem lehet, könnyen elvesztik formájukat, összemennek.
Figyeljük meg, hogy a gyapjú szálak vizesen is jól nyúlnak. Még ha vizesen rövidülnek is (azaz úgy érezzük összement), nagyon könnyen méretre igazíthatók. Ha így szárítjuk meg, nem megy össze. Éppen ezért szárítógépben egyáltalán nem javasolt szárítani.
Vasalni gyapjú tartalmú pulóvert, sportruházatot nem szokás, rugalmassága miatt könnyen alakítható szárítás előtt, így szárítást követően sem ráncos. Fontos tudni, hogy a jó nedvszívó képessége miatt meglepően sok vizet tud felszívni, amit még kézzel nem érzünk vizesnek. Ettől igen kellemes viselet akár sportruházatnál is, de emiatt igen sokáig szárad.
A textilgyártás és textil tisztítás egy szakma. Érdekelnek a rejtélyei?
A gyapjúszálat keratinfehérje alkotja, mint a hajszálakat. A szálasanyag belsejében spirálisan egymás köré csavarodó kettős szerkezet található, ettől hullámos a gyapjú. Ennek a felépítésnek az a következménye, hogy miután a „félszálrészek” nedvesség hatására bekövetkező duzzadása eltérő, formaváltozás jön létre. Pl. a gőz a fehérjeláncok közötti kötéseket felszakítja, lehűléskor kialakuló új helyzet biztosítja a simaságot a vasalás során.
A gyapjú nedvszívókepéssége nagyon jó, ugyanakkor sajátossága a szálnak, hogy a tömegéhez viszonyított, 30 %-ig felvett vízgőzmennyiség esetén még nincs nedves érzet. Egyébként a szálasanyag belső szerkezetének jó nedvesedése ellenére a külső burkolóréteg a vízcseppek gyors behatolását nehezíti, eleinte csak a vízgőz felvételét teszi lehetővé. Emiatt a vizet nagyon lassan szívja magába, az idővel jelentős folyadékfelvétel miatt a gyapjú lassan szárad.
A különböző gyapjútermékek moshatóságát a bevarrt szalagcímkén feltüntetett első kezelési piktogram mutatja. A kéz jelképpel ellátott teknő/kád jelkép maximum 40 Celsius fokos, finom mosószeres kézi kezelést tesz lehetővé, a dörzsölést lényeges mellőzni, mert a pikkelyes szálfelület miatt nemezelődik, a szerkezet tömörödik és a termék összemegy. A hőmérséklet jelöléssel kialakított, alul aláhúzott teknő/kád jelkép esetén a kíméletes (kis dobterhelés, alacsony fordulatszámú centrifugálás) gépi gyapjú mosás engedélyezett. Az üres jelkép átlós áthúzása a mosás tilalmát jelöli.
A nem mosható gyapjúcikkek vegytisztítása (pl. körkontúrban „P” jelkép) szükséges, ill. ha megjelenik a körön belül a „W” jelzés, akkor a hivatásos tisztítóban speciális géppel és egyedi vegyi segédanyagokat (pl. szálvédő, duzzadás csökkentő, súrlódást mérséklő) tartalmazó vizes fürdővel kezelik.
Tehát a „gyapjút érheti víz, nem megy tönkre vízben”, ha a kezelési útmutató előírásait betartják.
Kutasi Csaba - textilvegyész, üzemmérnök, igazságügyi szakértő és szakíró
- Évtizedeken át dolgozott a hazai textiliparban vezetői és minőségirányítási pozíciókban.
- Oktatóként és jegyzetíróként is jelentős munkát végez, a szakmai utánpótlás képzésének elkötelezett támogatója.
- A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület aktív tagja 1969 óta, munkáját több szakmai kitüntetéssel ismerték el – köztük az MTESZ Emlékéremmel.
